Családokkal, elvált vagy különélő szülőkkel és gyerekeikkel végzett munka

(3) Családlátogatás

(1) Családterápia

A párterápiához hasonlóan, a családterápia lényege abban áll, hogy nem a tünethordozó egyént, hanem az együtt élő rendszert, a családot tekinti tárgyának. Kiindulópontja, hogy a család tagjainak kölcsönös egymásra hatása, interakciója teremti és határozza meg a benne élő egyének működésének a feltételeit. Az egyes tünet tehát az egész család működészavarának a megnyilvánulása.

A családterápia célja közösen feltárni a család és tagjainak erőforrásait, melyek segítségével a változás, a változás mentén pedig a javulás érhető el.

A családterápia időkorlátos folyamat, jellemzően 5-15 alkalomból áll, s a család aktív részvételével zajlik. Az ülések az egyéni foglalkozásoknál hosszabbak, általában másfél óra időtartamúak, s a probléma jellegétől, ill. a család méretétől függően 2-3-4 heti rendszerességűek.

(2) Családkonzultáció

Általában nem a családon belüli nehézségek és gondok, hanem azok kezelése és menedzselése, helyesebben hibás vagy rossz beidegződések mentén való kezelése, ill. a menedzselés képtelensége okozza a problémát. A probléma természetétől függően azonban nem minden esetben van szükség átfogó és mélyreható terápiás megsegítésre. Ilyen esetekben alkalmazunk családkonzultációt, mely a terápiás folyamatnál rövidebb, az itt és most-ra fokozottabban fókuszáló, konzultatívabb, pszichoedukációs elemekre inkább támaszkodó pszichoterápiás módszer.

A családterápiához hasonlóan, a családkonzultáció is időkorlátos folyamat. Jellemzően 1-5 alkalomból áll, s a család aktív részvételével zajlik. Az ülések az egyéni foglalkozásoknál hosszabbak, általában másfél óra időtartamúak, s nem heti, hanem a probléma jellegétől, ill. a család méretétől függően 2-3-4 heti rendszerességűek.

Családlátogatásra leginkább a családokkal végzett terápiás vagy tanácsadói munka kiegészítéseként kerül sor. Bizonyos kórképek, pl. étkezési zavar esetén kifejezetten ajánlott.

A látogatásoknak soha sem az ellenőrzés vagy a pormacskák számlálása a célja, hanem sokkal inkább az, hogy lehetőségünk nyíljon a feleket természetes közegükben, személyes életterükben működve megismerni, megtapasztalni. Egy-egy családlátogatás alkalmával a terápia vagy tanácsadás előbbrevitele szempontjából igen sok értékes információ nyerhető.

A családcoaching a life coaching egy speciális fajtája. Mint a coaching általában, egy megoldás- és gyakorlat orientált tanácsadási módszer, azonban kifejezetten a szülő(k) és gyermeke(ik) viszonyára összpontosít.

Nem a családi rendszer meggyógyítást, „megszerelését” tűzi ki célul. Azaz nem a múlt és a jelen problémáiból indul ki, hanem arra fókuszál, hogy a család tagjai milyen szülők, ill. gyerekek szeretnének lenni, s ennek az eléréséhez milyen lépéseket kell megtenniük. Egy fentről lefelé haladó megközelítés helyett egy, a jövőbe néző, lentről építkező hozzáállást képvisel. A rossz szokásokat, rossz beidegződéseket próbálja áthangolni. Nem terápia, ám ettől még lehet terápiás hatása.

A családcoaching leginkább olyan szülőknek ajánlható, akik másmilyen szülők szeretnének lenni, mint amilyenek eddig voltak, akik máshogy szeretnék csinálni, mint ahogy eddig csinálták.

(4) Családcoaching

(A) Kétszülős családcoaching

(B) Egyszülős családcoaching

Legfőbb célja annak az elérése, hogy a szülőségben, a szülői szerepében mindkét szülő ugyanazt az elvet legyen képes képviselni. A gyereknevelésük során ugyanabba az irányba, s lehetőleg ugyanazon célok mentén haladjanak.

Válófélben lévő, elvált vagy kölönélő szülők és gyermekeik számára

Az egyszülős családokban élő szülők számára a legnagyobb kihívást a család-munka-magánélet hármasának a megteremtése, ill. kiegyensúlyozása okozza. Az egyszülős családi coaching ezen próbál meg segíteni az erőforrások feltérképezésével, a napi gyakorlat újragondolásával, ill. átstruktúrálásával.

A válások, szétválások aránya ma Magyarországon több, mint 50%. A válással a szülői szerepek nem szűnnek meg, csak módosulnak: házastárs helyett szülőtársi szerepbe lépnek. Elméleti szinten ezzel sok érintett tisztában van, ám megvalósítása a napi gyakorlatban jellemzően kisebb-nagyobb nehézségbe ütközik.

A szülőtársas családcoaching célja annak kimunkálása, hogy hogyan lehet harmonikus kapcsolatban levő szülőtárssá válni, ill. annak maradni. Olyan témákat szükséges átdolgozni, mint kapcsolattartás, kommunikáció, szünidő, ünnepek, pénzügyek (zsebpénz, gyerektartás, stb), döntéshozatal és a többi.

A folyamat során a coach a szülők közti közvetítőként, ill. a gyerek(ek) szószólójaként is funkcionál.

Vissza a lap tetejére