Ki a pszichológus?

A pszichológus a bolognai rendszer előtti, osztatlan egyetemi képzési rendszerben nappali tagozaton 5 év, levelezőn 4 év tanulmányt követően, a bolognai rendszerben 3 év alap- (BA), majd 2 év mesterképzést (MA) követően szerezte pszichológia szakos diplomáját. A BA képzést követően a hallgatók nem pszichológusi, hanem viselkedéselemző képesítést kapnak, s csak a mesterképzés végeztével válnak jogosulttá a pszichológus cím használatára.

A pszichológus képzés során a hallgatók széles körű ismereteket szereznek a pszichológia tudományának különböző területein, mint pl. általános és kísérleti pszichológia, fejlődéslélektan, neveléspszichológia, személyiségpszichológia, szociálpszichológia. Azonban csak bevezető jelleggű képzést kapnak az emberekkel való gyakorlati és/vagy gyógyító munkáról.

A pszichológus a pszichiáterrel ellentétben nem orvos, így Magyarországon gyógyszer felírási jogosultsága nincs.

Ki a klinikai szakpszichológus?

A klinikai szakpszichológus olyan pszichológus, aki a pszichológus diploma megszerzését követően, gyakorlat orientált, kifejezetten a gyógyító és diagnosztizáló munkára fókuszáló, 4 éves posztgraduális képzést végzett, s tudásáról a Nemzeti Vizsgabizottság előtt szakvizsgát tett.

A klinikai szakpszichológusokra az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény vonatkozik, mely a klinikai szakpszichológiát és a pszichoterápiát az egészségügyi ellátások közé sorolja. Így csak működési nyilvántartásba bejegyzett személyek végezhetik. A működési engedély megszerzésének előfeltétele az Orvosi Kamarai tagság. Működési engedély hiányában a pszichológus csak pszichológiai tanácsadást folytathat, terápiát nem!

A törvény értelmében, a klinikai szakpszichológusi tevékenység kiterjed:

a lelki egészség megőrzésére, fejlesztésére és helyreállítására
a lelki zavarok megállapítására, vizsgálatára és okainak feltárására
egyes betegségek diagnosztizálásához szükséges pszichodiagnosztikai vizsgálatok végzésére
a lelki zavarok pszichológiai módszerekkel történő korrekciójára.

A pszichológushoz hasonlóan, a klinikai szakpszichológus sem orvos, így Magyarországon gyógyszer felírási jogosultsága nincs. Munkája során köteles minden olyan esetben orvosi konzultációt igénybe venni, amikor azt a páciens állapota vagy állapotának védelme indokolja.

Ki a terapeuta?

Általános értelemben a terapeuta gyógyítással, gyógykezeléssel foglalkozó szakember. Ugyanakkor, egyre elterjedtebbé válik egy szűkebb értelemben vett használata is: terapeután a lelki bajokkal és problémákkal, azaz a lélek terápiájával, pszicho-terápiával foglalkozó szakembert értjük, aki többnyire beszélgetésen keresztül gyógyít, legyen az pszichológus, klinikai szakpszichológus, pszichiáter, vagy pszichoterapeuta.

Az alábbiakban néhány, a lelki nehézségek és segítségkérés kapcsán rendszeresen használt, de nem minden esetben ugyanúgy értett fogalmat szeretnék közérthető módon bemutatni.

Ki a pszichiáter?

A pszichiáter orvosi egyetemet végzett, azaz első körben általános orvosi diplomát szerzett. Ezt követően 5 éves pszichiátriai szakorvosi képzésben vett részt, s tudásáról a Nemzeti Vizsgabizottság előtt tett szakvizsgát.

A többi szakorvoshoz hasonlóan, a pszichiáterek képzése is erősen biomedikális szemléletű, diagnosztizálási és gyógyszeres kezelési fókusszal. Amennyiben egy pszichiáter vagy bármilyen más szakorvos pszichoterápiás irányba is el akar mozdulni, pszichoterapeutává kell válnia.

Ki a pszichoterapeuta?

A pszichoterápiás képzettség legmagasabb fokát Magyarországon a pszichoterapeuta cím jelenti. Pszichoterapeutává szakorvosok és klinikai szakpszichológusok válhatnak 3 éves képzés során, a Nemzeti Vizsgabizottság előtt tett szakvizsga letételét követően.

Mit nevezünk pszichoterápiának?

A pszichoterápia nem más, mint a lélek gyógyítása, azaz lélektani eszközökkel végzett kezeléssorozat, amelyet az adott eljárás végzésére képesítéssel rendelkező szakorvos vagy klinikai szakpszichológus végezhet önállóan.

Legfőbb eszköze a verbális és/vagy non-verbális kommunikáció és maga a terapeuta-páciens közötti kapcsolat. Mindketten a személyiségükkel vesznek részt a közös munkában. Irvin D. Yalom neves amerikai pszichoterapeuta véleménye szerint a kapcsolat az, ami gyógyít. A terápiás kapcsolat milyensége világít rá arra, hogy hogyan viszonyulunk másokhoz, életünk egyéb szereplőihez.

A pszichoterápia a változásról szól, s csak önkéntességen alapulhat. Örök szabály, hogy csak annak lehet segíteni, aki arra nyitott. Terápia mellett nem hirtelen elhatározásból döntünk. A változtatás szükségességének az igénye csak apránként fogalmazódik meg.

Hasonlóan az egyéb gyógymódokhoz, többféle pszichoterápiás iskola és irányzat létezik, ill. abban is megkülönböztethetjük őket, hogy egyéni-, pár-, család- vagy csoportos megközelítésekről beszélünk.

Tanácsadás vagy pszichoterápia?

Vannak, akik a pszichológiai tanácsadást (más néven konzultáció) lesajnálják, mondván az csak tanácsadás, s vannak, akik a pszichoterápiától tartanak, nehogy más túlzottan beléjük lásson.

Mind a tanácsadás, mind a pszichoterápia ernyőfogalmak, s többféle, jellemzően „beszélős“ (verbális) módszert foglalnak magukba, melyeket arra kiképzett szakemberek végezhetnek. A pszichológiai tanácsadás is terápiás célú megközelítés. Nem több, nem kevesebb, mint a pszichoterápia, más. Más, hiszen más eszköztárral dolgozik: a múlt feltárására és a tudattalan folyamatok elemzése helyett a jelenre és a jövőre fókuszál.

Bármilyen módszerrel is dolgozzon egy terapeuta, célja, hogy életminőségbeli javulást és hatékony változást idézzen elő. Azt, hogy ez mennyi idő alatt következik be, nehéz előre megjósolni. Az alkalmazott módszertől függően, néhány alkalomtól, jellemzően, akár 2-3 évig is eltarthat.

Mi a pszichoedukáció?

A pszichoedukáció a lelki vagy mentális nehézségekkel küzdő egyének és, szükség szerint, hozzátartozóik okítását (edukáció), felvilágosítását, felkészítését jelenti az adott probléma, ill. kezelése mibenlétéről. Célja, hogy az egyén (és környezete) jobban megértse állapotát, helyzetét és kilátásait annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjon tenni saját magáért. Nem mellesleg, csökkenti az ismeretek hiányából fakadó szorongást, bizonytalanság- és kiszolgáltatottság érzését is. Így a páciens saját állapota igazi szakértőjévé válik. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy a tudás/ismeret önmagában nem feltétlenül eredményez mélyreható változást, egy hasznos kiegészítő kezelési forma. Gyógyszeres- és/vagy pszichoterápiával kombinálva viszont bizonyítottan hatékony módszer lehet.

Mi az ülés?

Ülésnek egy terápiás (konzultációs vagy pszichoterápiás) alkalmat nevezzük. Gyakorisága és időtartama az ún. terápiás szerződésben rögzített. Egy egyéni ülés jellemzően 45-50 perc, egy család- és párterápiás/konzultációs ülés 90 perc hosszú. Én 50 perces, ill. 90 perces időtartamokkal dolgozom.

Az egyéni ülések általában heti egy-, esetleg kétszeri, a család- és párterápiás ülések 2-3-4 heti gyakorisággal zajlanak. Krízishelyzetben természetesen ennél gyakrabb találkozásra is van mód.

Mi a terápiás szerződés?

Ha nem tudjuk merre megyünk, valószínűen máshol fogunk kilyukadni – mondja a mondás. Terápiás szerződésre többek között azért van szükség, hogy ez a helyzet ne állhasson elő.

A terápiás szerződés a terapeuta és a jelentkező(k) közösen kialakított szóbeli megállapodása együttmunkálkodásuk célkitűzéseiről és kereteiről (helyszín, gyakoriság, időtartam, fizetési feltételek, időpont lemondás/átrakás, késés, titoktartás, stb.). Összességében, kölcsönös védelmet, kiszámíthatóságot és biztonságot nyújt.

Mi a szupervízió, a pszichoterápiás szupervízió, és miért van rá szükség?

A szupervízió legfőképp a segítő szakmákban használt módszer. A pszichoterápiás szupervízió a pszichoterápiás gyakorlati munka szerves része. A több szem, többet lát elvére épít. Egyrészt a szakmai kompetencia fejlesztését és a kellő színvonalú és biztonságú szakmai működést szolgálja, másrészt a szakember lelke karbantartásának az eszköze.

Lényege: a szupervízionált, azaz a segítő szakmában dolgozó egyén egy adott eset kapcsán szakmai útmutatási céllal egy tapasztalt, objektív, külső szemlélőhöz, szupervízorhoz fordul.

Fogalomtár

Vissza a lap tetejére

Terápiás szerződés

Szupervízió